A filantrópia támogatására hív az EGSZB

A filantrópia támogatására hív az EGSZB

A filantrópiáról szóló első véleményében az EGSZB arra kéri a kormányokat, hogy ösztönözzék a filantropikus és polgári fellépéseket, amelyek éves szinten közel 90 milliárd euró értéket képviselnek. 

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte az uniós tagállamokat, hogy az uniós szabadságjogoknak és alapvető jogoknak megfelelően teremtsenek támogató környezetet a filantrópia számára, és a társadalmi felelősségvállalás jegyében a közjóhoz vagy mások jólétéhez való hozzájárulás elismert formájaként népszerűsítsék azt.
A filantrópiáról és annak az Európában még kiaknázatlan lehetőségeiről szóló közelmúltbeli véleményében az EGSZB azt is ajánlja, hogy mind az EU, mind pedig a tagállamok tekintsék kiemelt kérdésnek a határokon átnyúló filantropikus tevékenységek elősegítését. A kereskedelmi vállalatokkal ellentétben a filantropikus alapítványok és a magándonorok nem élvezhetik az egységes piac előnyeit, ami megnehezíti számukra a karitatív tevékenységek kiterjesztését a határokon túlra.
Ezt a feltáró véleményt az EU soros román elnöksége kérte, amely prioritásai közé emelte a filantrópiát. 

Az EGSZB most először készített véleményt kifejezetten a filantrópiáról, amely Európában az elmúlt harminc évben gyors növekedést mutatott. Az adatok szerint Európában több mint 147 ezer bejegyzett „közhasznú alapítvány” van, melyek éves kiadásai közel 60 milliárd eurót tesznek ki.
Más tanulmányok azt mutatják, hogy Európában a filantropikus hozzájárulások évente legalább 87,5 milliárd euróra rúgnak, és ez csak óvatos becslés. Az olyan új technológiai lehetőségekkel, mint a közösségi finanszírozás és a közösségi média, valamint a szociális beruházások és a szociális innovációs eszközök terjedésével pedig még tovább fog nőni ezek értéke.

Nagyobb figyelemre és támogatásra érdemesek
A vélemény előadója, Petru Sorin Dandea így fogalmazott: „A filantrópia és az általános kedvező környezet ösztönzését szolgáló mechanizmusok elengedhetetlenek az adományozás kultúrájának kialakításához. Ebbe beletartozik a kedvező társadalmi kultúra és a jótékonysági szerepvállalást ösztönző jogi keret.”
„Teljes mértékben elismerjük azt a kiegészítő szerepet és innovatív többletértéket, amelyet a filantrópia a közös értékek támogatásával és a társadalmunk ellenállóbbá tételével biztosíthat a társadalmi kohézió számára” – tette hozzá Dandea.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a filantrópia nem helyettesítheti a jóléti államot, illetve a méltányos adózáson és a hatékony foglalkoztatáspolitikákon alapuló erős szociális védelmi rendszereket. Úgy véli, hogy ezeket meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni, melynek révén a filantropikus szervezetek is jobban „be tudnák tölteni az űrt” és ki tudnák egészíteni a finanszírozást azokon a résterületeken, amelyek nem kapnak állami támogatást. 

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy a filantropikus tevékenységek átláthatóságát is elő kell mozdítani.

A vélemény rámutat a filantrópia sokféleségére. Európa filantropikus ágazata különböző típusú adományozókat és filantropikus szervezeteket foglal magában, és különféle közhasznú ügyeket karol fel a kutatás, az innováció és a művészetek finanszírozásától a fogyatékossággal élők és a kisebbségek integrációján át az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a szociális gazdasági társaságok előmozdításáig.
„A közszféra támogatásával a filantropikus ágazat még nagyobb hatást fog kifejteni” – mondta Petru Sorin Dandea. 

Nem mindehol jó a helyzet…
Az EGSZB megállapítja, hogy néhány uniós tagállam kormánya szigorúbb szabályok bevezetésével vagy a munkájukra vonatkozó korlátozások bevezetésével szűkíti a filantropikus szervezetek mozgásterét. Az EGSZB szerint az ilyen korlátozások ahhoz vezethetnek, hogy „tovább nő az általános bizalmatlanság a civil társadalom értékes szerepével szemben, amelyet az egész társadalom fejlődésének előmozdításában tölt be”.
A külföldi finanszírozásra vonatkozó korlátozások bevezetése egyes uniós országokban szintén akadályozza a határokon átnyúló filantropikus beruházásokat, és az adóügyi megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elveket a tagállamok nem egyformán, illetve nem érdemben alkalmazzák olyan filantropikus szervezetek esetében, amelyek határokon átnyúló tevékenységet kívánnak folytatni.
„Fő üzenetünk az, hogy nem szabad akadályozni a filantropikus és polgári fellépéseket. Az igazságos adózás keretében ösztönözni kell a magánszemélyeket arra, hogy közhasznú célokra adakozzanak” – hangsúlyozta Dandea.

COMMENTS

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás