Eltűnnek a villamos légvezetékek a madarak védelmében

Eltűnnek a villamos légvezetékek a madarak védelmében

Az E.ON a túzokok élőhelyének megóvásáért viszi föld alá villamos hálózatának újabb szakaszát

Három és fél kilométer hosszan viszik a föld alá a meglévő villamos légvezetéket az E.ON madárvédelmi programjának keretében Dévaványa és Túrkeve között. A beruházás a térségben fészkelő, évtizedek óta védett túzokok megóvását szolgálja majd. Korábban három transzformátorállomást már átépítettek az energiacég szakemberei, most pedig a földkábelek fektetésével folytatódik a munka, hogy hamarosan eltűnjenek az évtizedek óta a területen álló betonoszlopok – tájékoztatott a társaság sajtóközleményében.

Újabb mérföldkőhöz ért az évtizedek óta töretlen hazai túzokvédelmi munka az Agrárminisztérium, a nemzeti park igazgatóságok, valamint az E.ON szakembereinek összefogásával. Dévaványa és Túrkeve között először egy 3,5 kilométeres szakaszon cserélik földkábelekre az ott lévő villamos légvezetéket, ezzel biztosítva a környéken élő védett madaraknak a biztonságos környezetet.

A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, tehát a légvezetékes hálózat szigetelése, burkolatokkal való ellátása, nem nyújtanak kellő védelmet, mert számukra az jelent veszélyt, ha nekiütköznek a vezetékeknek, emiatt szükséges a föld alá vinni a kábeleket.

Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek. Elsőként azokat a transzformátorállomásokat kellett felkészíteni az átépítésre, melyekből erre a területre érkezik a villamosenergia. Az E.ON ezért már 2019-ben 230 millió forintot költött a szeghalomi és mezőtúri állomás fejlesztésére, hogy felkészítsék a hálózatot a mostani munkákra. Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektetik le, és csak azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket, bontják le az oszlopokat. A beruházás első szakaszára – a transzformátorállomások átalakítására és a 3,5 km-es szakasz föld alá vitelére – összesen 350 millió forintot költ az E.ON.

„Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása, ezt azonban úgy szeretnénk megtenni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk. Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük, és a már meglévők veszélytelenné alakításával is folyamatosan haladunk. Ebben a helyismeretet és helyszínre szabott tervezést igénylő munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. Büszkék vagyunk arra, hogy beruházássorozatunkkal ahhoz a fél évszázada töretlen hazai összefogáshoz csatlakoztunk, mely a túzokpopuláció megóvását tűzte ki célul” – mondta el Nagy Géza, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

A mostani beruházás egy összességében 18km-re tervezett Dévaványától Túrkevéig tartó földkábeles átépítés első szakasza, a munka a jövő évben tovább folytatódik. A túzokvédelmi program kapcsán dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta,

hogy a természetvédelemért és az áramszolgáltatásért felelős szervezetek a 2008-ban aláírt Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében nagy lépéseket tettek a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás problémájának felszámolása érdekében. Sok azonban még a teendő, egyes fajokat, mint például hazánk kiemelkedő természeti értékét, a túzokot, még mindig sok helyen veszélyeztetik a szabadvezetékek. Éppen ezért üdvözölte az E.ON Hungária Zrt. vállalását arra, hogy a működési területükön élő túzokállományokra veszélyt jelentő legkritikusabb szabadvezetékeket földkábelbe fektetik, aminek konkrét kivitelezését a mai nappal meg is kezdte a cég.

“Az elektromos szabadvezeték földkábeles kiváltása minden esetben rendkívüli jelentőségű a természetvédelem számára, mert olyan technológiai beavatkozásról van szó, amely a legmagasabb szinten képviseli az élőlények és élőhelyeik érdekeit az energiaellátás során. Jelen projekt kedvező hatásaihoz kétség sem férhet, hiszen ritka, féltve őrzött madarunk, a túzok által használt tájrészlet válik ezáltal számára biztonságosabbá, továbbá más fajok – kiemelten ragadozómadarak – is haszonélvezői lesznek a változásnak” – tette hozzá dr. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.

„Dévaványán él hazánk egyik legnagyobb túzokállománya, így a most kezdődő beruházás nemcsak helyi, hanem országos jelentőséggel bír” – emelte ki dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.

Bár a földmunkák még csak most kezdődnek Dévaványa körzetében, a szakemberek már újabb átépítéseket készítenek elő. A tervek szerint, szintén a túzokok megóvása érdekében, újabb vezetékszakaszok kerülnek föld alá a következő három évben, ezek előkészítésére az E.ON mérnökei már az idei évben átalakították a berettyóújfalui transzformátorállomást, 132 millió forintból kialakítva a Furta és Szerep térségét érintő földkábeles hálózatkiváltás műszaki feltételeit.

A túzok egyike a ma élő legnagyobb testű röpképes madaraknak. 1971-ben a világon elsőként Magyarországon nyilvánították védetté és tiltották be a vadászatukat. Európai viszonylatban az Alföldön él a második legnagyobb, körülbelül 1500 egyedet számláló túzokpopuláció. A túzokok megmentése érdekében 1975-ben Dévaványa határában védett területet alakítottak ki, Dévaványai Tájvédelmi Körzet néven, amely ma már a Körös-Maros Nemzeti Park része.

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás