Forprofit és nonprofit együttműködés sikere: jövőre már jelnyelvből is lehet nyelvvizsgázni

Forprofit és nonprofit együttműködés sikere: jövőre már jelnyelvből is lehet nyelvvizsgázni

Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet az Auchan Magyarország kiemelt civil partnere, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) készített elő. A törvényi változtatást azért kezdeményezték, hogy a siket emberek életminőségét javító lehetőségek köre kibővülhessen. A magyar jelnyelv tíz éve hivatalos nyelv hazánkban, de 2021-től államilag elismert nyelvvizsgát is lehet majd tenni belőle és készül a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzéke is. Az Auchan Magyarország több száz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat. A vállalat osztozik a Szövetség és a siket kollégái örömében, akiknek a mindennapi életébe jelentős könnyebbséget hozhat a törvénymódosítás.    

Az Alaptörvény már eddig is a magyar kultúra részének tekintette a jelnyelvet, ami a legtöbb siket ember anyanyelve. A mostani törvénymódosítás szerint 2021. július 1-je után államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, amire elsőként nálunk lesz lehetőség Európában. A módosított törvény rendezi az eddig hiányzó fogalmakat, amelyekkel végre a köznyelv is átveheti a helyes szóhasználatot a siketekről szóló kommunikációban. Jelentős lépésnek számít, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végzett jelnyelvi tolmácsolás költségét az állam magára vállalja és hivatalosan is szakmaként ismeri el a siket jelnyelvi tolmácsolást. A törvény rögzíti azt is, hogy létre kell hozni a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzékét, hogy csak olyan szakember taníthassa a magyar jelnyelvet, aki ehhez a SINOSZ képzésein kapott, megfelelő képesítéssel rendelkezik.

Hunyadi Orsolya siket. Hét éve pénztáros a csömöri Auchanban. Azt mondja, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ki van írva, hogy a kasszánál megváltozott munkaképességű pénztáros dolgozik, nagyon sokan állnak be hozzá fizetni. Szereti a munkáját, szeret emberek között lenni, az Auchannál egyébként több száz sorstársát foglalkoztatják különböző pozíciókban.

Az viszont nagyon-nagyon bánt, ha valaki még mindig süketnémának nevez – mondja. – Azért sértő ez, mert azt sugallja, hogy nem tudunk beszélni, pedig a nyelvi képességnek mi is teljesen a birtokában vagyunk, csak más nyelven kommunikálunk. Azért örülök ennek a törvénymódosításnak, mert ezzel a jelnyelv ismertsége és elismertsége szerintem szintet lép, nekünk pedig sok szempontból egyszerűbb lesz az életünk azzal, hogy könnyebb lesz elfogadtatni és megértetni magunkat.”

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás