Nem elég, ha egy civil szervezetet a szíve visz előre

Nem elég, ha egy civil szervezetet a szíve visz előre

Mizsur András írása az Abcúgtól

Komoly problémát jelent a civil szervezeteknek, hogy nehezen tudnak pénzt szerezni a működési költségeikre, ezért kevesen engedhetik meg maguknak, hogy például irodát tartsanak fenn. Ezen változtatna az egy éve indult Appy, ami abban különbözik más közösségi irodáktól, hogy beteg és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó civil szervezeteknek ad otthont. Az ingyenes irodahasználat mellett célzott fejlesztést is kapnak a befogadott szervezetek, hogy hosszú távon is minél stabilabban és hatékonyabban tudjanak dolgozni. Ebbe az is beletartozik, hogy legyenek fizetett alkalmazottaik, akik csak abból élnek, hogy jó célokért dolgoznak. 

Az Appy irodájába belépve olyan érzésünk lehet, mintha egy menő informatikai startupnál járnánk: a Nyugati térre nyíló panorámát és a laptoppal az ölükben beszélgető fiatalokat látva az lenne az utolsó gondolatunk, hogy a közösségi iroda beteg és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó civil szervezeteknek ad otthont. Nem véletlen a startup világot idéző miliő, azt szeretnék ezzel kifejezni, hogy ezek a szervezetek fontos célokért küzdenek, ezért ugyanolyan körülmények között kell dolgozniuk, mint bármelyik for-profit vállalatnak, – mondta Schranc Tünde, az Appy társalapítója, miközben körbe vezetett minket. “Ha már van egy iroda, amit használhatnak, miért ne legyen az olyan, ami impozáns, frekventált helyen van, ahová jószívvel tudják elhívni a partnereiket.”  Hat szervezet dolgozik az Appy-ban: a Mosoly Alapítvány, az InDaHouse Hungary, az Amigos A Gyerekekért Alapítvány, a Szurikáta Alapítvány, a Kompánia Alapítvány és a Gólyahír Alapítvány. 

Ott szállnak be a boldogságteremtésbe, ahol senki sem szeret

A név félig-meddig meg is magyarázza, miért jött létre az Appy. “A happy szóból jön, a h betű hiánya pedig azt szimbolizálja, hogy a nálunk lévő civil szervezetek azért dolgoznak, hogy valakinek jobb, boldogabb legyen az élete, viszont az oda vezető út nem könnyű. A boldogságteremtő láncba egy olyan helyen szállunk be, amit senki sem szeret” – magyarázta Schranc Tünde. 

Szinte kivétel nélkül komoly problémát jelent a civil szervezeteknek, hogy a működésükre kérjenek pénzt. Arra mindenki szívesen ad, hogy játékokat kapjanak a beteg gyerekek vagy programokat szervezzenek nekik, viszont kevesen gondolnak bele, hogy ha nincs, aki működtesse a szervezetet, akkor elmarad a segítség. 

Ezt ismerte fel az Appy finanszírozója, Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa. Az üzletember évek óta támogat beteg gyerekeket segítő szervezeteket, többek között az Egy Szív A Gyermekekért Alapítványt és a Csodalámpa Alapítványt. Ezeken keresztül látta, milyen nehézségeket okoz ez az ellentmondás. Így született meg egy olyan központ ötlete, ahol átvállalják a befogadott szervezetektől a működésükkel járó adminisztratív terheket (irodabérlés, jogi képviselet, könyvelés), hogy lehetőleg minden energiájukat munkájukra fordíthassák. Mindehhez akkora összeget biztosít az üzletember, ami egy közepes méretű alapítvány éves költségvetésének felel meg. 

“A boldogságteremtő láncba egy olyan helyen szállunk be, amit senki sem szeret” – mondja Schranc Tünde, az Appy társalapítója. / Fotó: Végh László

Schranc Tünde feladata volt a formálódó projekt összefogása, beindítása. Az Appy előtt nemzetközi telekommunikációval foglalkozott, először Magyarországon, majd egy rövid ideig Ausztriában. Második gyereke megszületése után döntötte el, hogy mással akar foglalkozni, ekkor találkozott Balogh Ákossal. Nagy váltás volt számára az Appy, az üzleti világ után meg kellett tanulnia, hogyan működik a nonprofit szféra. Látta, mennyire fontos a bizalom ebben a szektorban,  főleg az adományozói oldalon látta ezt; hiába működik egy civil szervezet jól és eredményesen, sokat kell tennie ahhoz, hogy ezt el is higgyék nekik. ”A non-profit működtetés egy borzalmasan nehéz pálya, sokszorosan meg kell felelned az elvárásoknak.”

Milliókat tudnak megspórolni

Nagy könnyebbséget jelent a befogadott szervezeteknek, hogy ingyen használhatják az Appy irodáját. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány egyetemista önkéntesei kórházban fekvő gyerekekhez járnak be játszani, tanulni. Egy éve kerültek be az Appy-ban, akkor 68 önkéntesük volt, azóta 130 főre nőtt a létszám, már vidéki kórházakba is eljutnak, összesen 9 egészségügyi intéményben vannak jelen az amigók. Az alapító, Fábián Sára többek között az Appy támogatásának tudja be ezt a növekedést. Hogy a gyerekek a közösség részének érezzék magukat, az kell, hogy az önkéntesek egymást is ismerjék. Ebben segít, hogy van egy állandó hely, ahol találkozhatnak. “Egymás között Amigo otthonnak becézzük az Appy-t. Az a mondás, hogy ha a városban jársz, ne egy kávézóba ülj be, hanem gyere be ide, és legyünk együtt.” 

“Ez mára már egy teljes állású munkavállalókat kívánó misszióvá nőtte ki magát.” Fábián Sára, az Amigos A Gyerekekért Alapítvány alapítója. / Fotó : Végh László

Korábban a Kaptár közösségi irodát is ingyen használhatták, cserébe ők tartották rendben az egyik rendezvényhelyiséget. Amikor még kevesebben voltak, ez jó megoldás volt, de ahogy nőtt a szervezet, úgy egyre több energiát vitt el az iroda fenntartása.

Az idén öt éves InDaHouse Hungarynek az Appy előtt nem volt irodája, nem fért bele a szervezet költségvetésébe, hogy több százezer forintért béreljenek egy helyiséget. Pedig megalakuláukstól kezdve probléma volt, hol tartsák a megbeszéléseiket. “Mindig be kellett magunkat könyörögni valahova, vagy kávézóban találkoztunk, ahol viszont zaj volt és fogyasztani kellett” – mesélte Benkő Fruzsina, az InDaHouse szakmai vezetője. Az állandó iroda másik előnye, hogy nem megy el az idő utazgatással, egy helyre tudja szervezni találkozóit.

Adorján Katalin, a több mint húsz éve működő Mosoly Alapítvány stratégiai és adományszervezési igazgatója az Appy irodájában. / Fotó : Végh László

A Mosoly Alapítvány beteg gyereknek nyújt pszichológiai segítséget, számukra évente öt millió forint megtakarítást jelent, hogy az Appy-ban dolgozhatnak. “Ennyi pénzt összegyűjteni, nem kevés munka, a munka pedig költséggel jár, vagyis ha úgy vesszük, pénzt és energiát spóroltunk” – mondta Adorján Katalin stratégiai és adományszervezési igazgató. Az irodabérlésen megspórolt pénzt fejlesztésre fordítják majd, ebből tudják fedezni a terápiás programjaik bővítését és az új szakmai koordinátoruk bérét. Muszáj visszaforgatniuk ezt az összeget, mert az alapítvány stabil működéséhez erős szervezeti háttérre és jól átgondolt, hosszzú távon is megtérülő adománygyűjtő projektekre van szükség. “Nem lehet úgy nekiugrani egy évnek, hogy vagy összejön az éves költségvetésünk, vagy nem. Az adománygyűjtés szakma lett,  kreativitást, sok munkát és komoly szervezést igényel. Olykor magas költségekkel járnanak rendezvénynek, ezért fontos, hogy a végén az adományokban megtérüljön a befektettet energia.”

Már nem elég, hogy a szívük viszi előre őket

Az irodahasználaton felül az Appy képzésekkel és tanácsadással is megtámogatja ezeket a szervezeteket, legyen szó szervezetfejlesztésről, pénzügyi tervezésről vagy adománygyűjtési technikákról. Így történt ez az InDaHouse esetében is: az Appy szakértői egy minden részletre kiterjedő diagnózist készítettek a szervezetműködéséről, hogy felmérjék, milyen területek szorulnak fejlesztésre. 

“Eddig nagyon a szívünk vitt előre, nem volt stratégiánk, mindig  az aktuális igényekre, problémákra reagáltunk”

– mondta erről a folyamatról Benkő Fruzsina. Mostanra viszont akkorára nőtt az IndaHouse, hogy ezt már nem engedhetik meg maguknak; aprólékosan meg kell tervezniük, hova akarnak eljutni, és ehhez mennyi pénzre és önkéntesre lesz szükségük.

Az elemzésből kiderült, hogy az egyik legégetőbb problémát a szervezet pénzügyi stabilizálása jelenti, amibe az is beletartozik, hogy Fruzsina végre az InDaHouse-nál végzett munkájából tudjon megélni. Ehhez az kell, hogy az éves költségvetésüket 8 millióról 15-re növeljék, amiből már két ember bérköltségét tudnák fedezni. Fruzsina sokáig idegenkedett attól, hogy az IndaHouse-ból kapja a fizetését, mert azt látta más civil szervezeteknél, hogy egy ponton fontosabbá vált a vezetők megélhetésének biztosítása, mint maga az ügy, amiért a szervezet létrejött. Önkénteseik mondták ki először, hogy az InDaHouse-nak is az az érdeke, hogy Fruzsina csak erre koncentrálhasson. “Ahhoz hogy az InDaHouse jól legyen, az kell hogy én is jól legyek.”

Az InDaHouse elért egy szintet, ahol már komoly tervezésre van szükség, mondta a szervezet szakmai vezetője, Benkő Fruzsina. / Fotó : Végh László

Az Amigosnál nemcsak az önkéntesek létszámán látszódott meg az Appy támogatása, hanem bevételeik alakulásán is: ebben az évben már 16 millió forintból gazdálkodhatnak, tavalyhoz képest majdnem megduplázták költségvetésüket. Volt egy nagyon sikeres adománygyűjtő kampányuk, amiben már az Appy tanácsadói is részt vettek, ennek során során 2 millió forintot tudtak összegyűjteni. A stabil anyagi háttérnek is köszönhető, hogy  viszonylag korán eljutottak odáig, hogy a vezetők innen kapják a fizetésüket, és tervben van, hogy újabb fizetett alkalmazottakat vegyenek fel, mondta Fábián Sára. Eleve azzal a felfogással alapították meg az Amigos, hogy egy alapítványt ugyanúgy vezetni kell, mint bármelyik for-profit vállalkozást, ezt pedig csak úgy lehet, ha megfizetik a vezetőket. 

“Ez mára már egy teljes állású munkavállalókat kívánó misszióvá nőtte ki magát. Tudnánk ezt munka mellett is csinálni, de akkor nem tudna úgy fejlődni, amit kitűztünk magunk elé. Elég nagy luxusnak tartanánk, hogy egy több mint 100 fős alapítvány arra hagyatkozzon, hogy meddig képes az alapítója szerelemből csinálni. Ennél fontosabb ez az ügy, ezért biztosabb lábakon kell állnunk.” 

Win-win szituáció

Kocsisné Gál Csilla, a diabéteszes gyerekek családját támogató Szurikáta Alapítvány alapítója közel állt ahhoz, hogy feladja az alapítvány vezetését, sem energiával, sem anyagilag nem bírta volna tovább. Az Appyval most azon dolgoznak, hogy hosszú távon is fenntarthatóvá tegyék az alapítvány működését. “Ha azt szeretnénk, hogy egy tehetséges ember napi nyolc órában jó célért dolgozzon, nem várhatjuk el, hogy ezt munka mellett csinálja és ne ebből éljen. Érthetetlen, miért nem tartjuk természetesnek ezt. Pedig ha nincs a Csilla, akkor nincs az alapítvány sem” – mondta Schranc Tünde.

Az Appy egyetlen dolgot kér a szolgáltatásokért cserébe, mégpedig azt, hogy a szervezetek működjenek együtt, osszák meg egymással a megszerzett tudást. Schranc Tünde szerint ez azért újszerű, mert az adományozói pénzekért folytatott verseny nem ezt diktálná. Az Appy-nál viszont úgy gondolkodnak, hogy anélkül is növelhetik bevételeiket a szervezetek, hogy mások elől vennék el a forrásokat. 

A tudásmegosztás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a szervezetek minden hónapban összeülnek egy kötetlen ötletelésre. Ezenfelül workshopokat tartanak egymásnak a megadott témában: az Amigos kapta meg az önkéntestoborzást, mivel abban ők különösen erősek, míg adománygyűjtő kampányok szervezésében az InDaHouse-nak van nagy tapasztalata. A Mosoly Alapítvány némileg kilóg a sorból, mert egy több mint 20 éve működő szervezetről van szó, másfajta kihívásokkal kell szembenézniük, mint egy most induló szervezetnek. Ezért ők elsősorban adománygyűjtési és menedzsment kérdésekben tudnak tanácsot adni a többieknek. “Ez egy win-win szituáció, nagyon sokat kaptunk az Appy-tól, de mi is hozzá tudunk tenni a közösséghez, azzal a tapasztalattal, tudással, amit az évek alatt felhalmoztunk.”

A cikket a szerző, Mizsur András hozzájárulásával közöljük.

Forrás: Abcúg.hu

COMMENTS

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás