Út a zöld mozgalomtól az üzleti klímahatékonyságig

Út a zöld mozgalomtól az üzleti klímahatékonyságig

A milleniumi generáció tagjainak értékrendjébe már szinte beépült a fenntarthatóság

A környezetvédelem évtizedeken keresztül egy rétegprobléma volt a sok közül, amely elsősorban az erre specializálódott (zöld) civil szervezeteket fogl

Neonzölddé vált az E.ON
Hatással vagyunk a környezetre…
Jelentős globális cég tette le a voksot a felelős fogyasztás mellett

A környezetvédelem évtizedeken keresztül egy rétegprobléma volt a sok közül, amely elsősorban az erre specializálódott (zöld) civil szervezeteket foglalkoztatta. A népesség növekedéssel, a technológia folyamatos fejlődésével, és leginkább az információhoz való széles hozzáférést biztosító internet elterjedésével a helyzet mára jelentősen megváltozott.
Lévai Gábornak, a Civil Support NKft. ügyvezetőjének, a Green Brand magyarországi tagjának az írása.

fenntarthatóság szociális vonatkozásai már 300 évvel ezelőtt láthatóvá váltak, amikor Hans Carl von Carlowitz, a szász bányaminiszter először használta ezt a kifejezést: az Érchegység erdeinek túlhasználata a régió bányáinak energia válságához vezetett. Az ércbányák és az olvasztók működéséhez fűrészárura volt szükség, és ezek hiánya a bányák bezárásával fenyegetett. Carlowitz azt javasolta, hogy csak annyi fát vágjanak ki, amennyi újra tud nőni helyettük.
A huszadik század átlagembere még mindig úgy tekintett ezekre az erőforrásokra (tiszta levegő, víz, energia, alapanyagok, növények, gyógynövények, stb.) mint a természet ajándékaira. A rohamosan növekvő népesség szükségleteinek kiszolgálása során sem véges mennyiségüket, sem megújulási képességük időbeli korlátait, sem az ökoszisztémán belüli összefüggéseket nem vette figyelembe.
Egy egyszerű példa: ha egy hegyoldalban kivágják a fákat, akkor egyszerre nő a talaj eróziója és csökken a vízmegkötő képessége, ami a völgyben hol szárazsághoz, hol áradásokhoz vezet.  Eközben a talaj termőképessége visszaesik, és az erózió miatt a porszennyezés is megnő a levegőben. Emellett csökken a talajban megkötött CO2 mennyiség, ami tovább növeli az üvegházhatású gázok arányát a levegőben (a WWF számításai szerint az erdőirtás (deforestation) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15%-át okozza).

Ügyfelek és munkavállalók
Ezek az összefüggések mára széles körben ismertekké váltak. Elég, ha csak az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2018 októberi jelentését nézzük (ami arról szólt, hogy milyen változásokat okoz a világban, ha 1,5 fokkal megemelkedik az átlag hőmérséklet) – a téma már nem csak a zöld médiumokban jelent meg, hanem szinte valamennyi jelentős sajtóorgánumban.
Ezzel párhuzamosan a milleniumi generáció tagjainak (akik 10 év múlva a legnagyobb vásárlói és munkavállalói szegmens, és egyben a legtöbb erőforrással rendelkező döntéshozók lesznek a Földön) értékrendjébe szinte beépült a fenntarthatóság.

Az ún. LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability – azaz egészség és fenntarthatóság tudatos) ügyfelek aránya pedig ma Nyugat Európában 25-30%, de már Magyarországon is 8%-ra becsülik a részesedésüket. A milleniumi generációnál ugyanez az arány Magyarországon 36%.

Tehát amellett, hogy szülőként fontos számunkra, hogy a gyerekeink milyen körülmények között fognak felnőni, vállalkozóként és foglalkoztatóként is egyre kevésbé hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy potenciális ügyfeleink mi alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket és leendő munkavállalóink mi alapján választanak munkahelyet.

Szabályozás, fejlesztési források és költségek
Ugyanezek a folyamatok egyre szigorúbb környezetvédelmi szabványokhoz (lásd például a gépjárművekre, szállítóeszközökre vonatkozó emissziós szabványokat), és a fejlesztési források átcsoportosításához vezetnek. A 2015-ös ENSZ egyezmény során meghatározott 17 fenntarthatósági fejlesztési cél közül 8 közvetlenül a természeti erőforrások használatához kötődik, és további 3-4 hozható erős kapcsolatba ezekkel.
A technológiai újítások (megújuló energiaforrások, víztakarékos rendszerek, alapanyag szükséglet csökkentés, hulladékmennyiség csökkentése, IPAR 4.0, digitalizáció, hogy csak néhányat említsünk) pedig a költségek csökkentését sokszor a természeti erőforrások használatának visszafogásával érik el.

GREENBRANDS, a fenntarthatósági márkavédjegy
GREENBRANDS fenntarthatósági márkavédjegy 8 évvel ezelőtt Ausztriában, majd Németországban, 2018-ban pedig Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Svájcban azzal a céllal indult el, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el a természetbarát vállalati működéssel kapcsolatos jó gyakorlatok.

A világ nagyot változott a 2015-ös ENSZ csúcstalálkozón megkötött 2030-as Sustainable Development Goals megállapodással, és a szintén 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel. A GREENBRANDS által meghatározott környezethatékonysági szempontok egyre inkább a vásárlók és munkavállalók elvárásává válnak.
Az 50 éves osztrák Allplan környezetvédelmi audit céggel közösen kialakított mérési rendszer vállalati és termék/szolgáltatás szintű kritériumokat határoz meg. A vizsgálati területek – a legtöbb zöld védjegytől eltérően, amelyek jellemzően a termékek beltartalmát vizsgálják – a GREENBRANDS-nél a gyártási / szolgáltatási folyamatokra, a cég általános működési környezetére és a szemléletformálásban vállalt szerepére irányulnak.
A mérés során figyelembe veszik a cégméretet is, így a GREENBRANDS a védjegy széleskörű publicitásán keresztül csökkenti a kis és közepes vállalkozások nagy márkákkal szembeni versenyhátrányát, amellyel a márkaépítés fajlagosan magas költségei miatt sokszor szembesülnek.

Címfotó: Jonny Clow on Unsplash

COMMENTS

DISQUS: 0

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás