Üzlet-e a fenntarthatóság?

Üzlet-e a fenntarthatóság?

GREEN BRANDS Akadémia idei második fórumról

A GREEN BRANDS Akadémia második rendezvényén a szervezők arra keresték a választ, vajon mik a fenntarthatóság, a felelős működés, illetve a felelős működésből származható előnyök?

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, Kovács Károly a beruházások életciklusáról tartott előadást, A „zöld-ség” ára és annak megtérülése, avagy az életciklusköltség-számításban rejlő lehetőségek címmel.
Kovács elmondta, a közbeszerzésekben 2015 óta alkalmazni kell az életciklusköltség-számítást. Ennek hatására egy beruházás költségei egészen más megközelítésben értékelhetők, alakíthatók.

A fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek régóta használják az életciklus-elemzést bizonyos termékek környezetre gyakorolt (teljes) hatásának megállapításában, de a beruházások esetében, legalábbis nálunk, újdonságnak számít ez a megközelítés. A beruházásoknál ezek szerint már nemcsak a kivitelezés és beszerzés költségeit kell tekinteni, hanem a teljes költséget, amibe beletartoznak a működés és a pótlás költségei, az életciklus-végi költségek, valamint az externáliák is.

A költséghatékonyság helyes megítéléséhez tehát az adott beruházás teljes élettartama alatt felmerülő, összes költségét, dinamikus szemléletben kell figyelembe venni (dinamikus költségelemzés). Ez pedig lehetővé teszi, hogy a legkisebb összköltséggel járó, optimális műszaki megoldások szülessenek meg. Az életciklusköltség-számítás alkalmazása a komplex fenntarthatóság szempontjából indokolt, a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése érdekében, s ezáltal járul hozzá a fenntarthatósághoz — hangsúlyozta Kovács Károly.

Pozsonyi Gábor, a MagNet Közösségi Bank igazgatósági tagja az impact forradalomról szóló előadásában az értékalapú bankárkodás rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot, kijelentve: ezek a bankok pozitív környezeti/társadalmi hatású projekteket akarnak finanszírozni, csakhogy a jó és a rossz nem mindig választható el egyértelműen. Ezért az értékalapon működő bankok időről időre számos dilemmával szembesülnek. Az impact forradalomra példaként említette a norvég állami nyugdíjalapot, amely nemcsak arról határozott, hogy nem fektet fosszilis beruházásokba, hanem arról is, hogy „kifektet” az ilyen invesztícióiból.

Egyébként az impact befektetések sokszorosát teszik ki az impact banking volumenének. Ez viszont a mi olvasatunkban arra utal, hogy megéri felelősen működni, hiszen láthatóan egyre több pénz áramlik az ilyen vállalkozásokba.

Pozsonyi Gábor elmondta továbbá, hogy száműzték a szótárukból az etikus bank kifejezést, mivel a bankoknak forrásaik egy részét állampapírban kell elhelyezniük, és nem tudják garantálni, hogy az állam nem fekteti ezt a pénzt nem fenntartható, kevésbé etikus eszközökbe. 

COMMENTS

DISQUS: 0

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás