Zalai aprófalvak és a társadalmi vállalkozások

Zalai aprófalvak és a társadalmi vállalkozások

A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány Megérteni Magyarországot című konferenciájáról


Beszélgetéssel, együttműködéssel, érzékenységgel, okos cselekvéssel, sőt jól irányzott vállalkozásokkal helyben is megfordíthatók a negatív társadalmi trendek – ez nyert igazolást a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány Megérteni Magyarországot című konferenciáján. Cselekvő kezdeményezéseket mutatunk be: most a zalai aprófalvak és a társadalmi vállalkozások példája következik.


Az elmúlt időszakban három településen végeztünk közösségi felmérést. Legutóbb a polgármester szólított meg bennünket azzal, hogy az embereket nem érdekli semmi, nem lehet bevonni őket semmilyen folyamatba, nincsenek közös ügyek, vagy ha vannak, akkor azok konfliktusokhoz vezetnek – mondta Szeder-Kummer Mária közösségfejlesztő.
Ilyenkor elkészítettük a közösségfejlesztés alapinterjúit, melyek során az utolsó kérdés az interjúalanyhoz az volt, hogy helyben min változtatna, és személyesen hogyan tudna a változtatásokhoz hozzájárulni. Minden esetben 30-40 családot kérdeztünk meg, a személyes beszélgetéseket pedig közösségi összejövetel követte, ahol a falakra felírtuk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk, hogy néz ki a falu problématérképe, és elkezdtük a témák átbeszélését. A beszélgetéseket azzal zártuk, hogy kiemeltük azokat az ügyeket, amelyeket a közösségek meg tudnak oldani – vázolta az egyesület munkamódszerét Szeder-Kummer Mária.

Konferenciánk Cselekvő közösségek című szekcióján elsőként Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület vezetője mutatott be három példát arról, összefogással és párbeszéddel miként változtatható meg az élet zalai falvakban.
Fotó: Dobrovszki Dániel)

A 800 fős Zalabéren – Zalaszentgróttól néhány kilométerre – azt tapasztaltuk, hogy a független polgármester nem teljesíti a nagypolitika igényeit, így a falu elesik számos forrástól, viszont a településen működik tizenkét formális, illetve informális közösség – szülői munkaközösség, polgárőrség, helyi egyesületek. Tehát van egyfajta közösségi lét, igaz, a víz már lefolyik a könyvtár belső falain. A közösségi felmérésnek az volt a legnagyobb tanulsága, hogy mindenki nagyon aktív, de a közösségek nem tudnak egymással együttműködni. Az volt hát a feladatunk, hogy összehívtuk a közösségeket, mindenki bemutatkozott – ezt egy 800 lelkes faluban is meg kell tenni – , és megalkottuk azokat a közös szabályokat, amelyeket igyekeznek az azóta eltelt csaknem egy évben betartani: figyelnek egymásra, elmennek egymás rendezvényeire, összehangolják programjaikat, mert hiszen a merítési lehetőség minden közösség számára ugyanaz.
Becsvölgyén konfliktusos helyzet alakult ki, mert a korábbi polgármester és a jelenlegi polgármester mentén a falu erősen megosztott: egyszerűen a két tábor nem beszél egymással, harag, konfliktusok, perek vannak. Az előző polgármester közösségeket teremtett, ügyeket vállalt fel, a jelenlegi polgármester fiatal, dinamikus, neki a látványos eredmények fontosak. Itt az interjúzásra nagyon nyitottak voltak az emberek, vártak bennünket, viszont nem jöttek el a közösségi beszélgetésre. A konfliktushelyzet ma még annyira megosztja a falut, hogy az emberek közösségben nem merik felvállalni a véleményüket. Itt a konfliktus abba az irányba mozdul, amin közösen dolgozunk, hogy a korábbi polgármester az egész Göcsej-térségre kiterjedő együttműködéseket szervez, mert rájött arra, hogy ha magánszemélyként, közösségi emberként szólítja meg a többi falut, sokkal inkább nyitottak az együttműködésre.
Teskánd a harmadik település, ahol most dolgozunk; ez egy Zalaegerszeg melletti alvófalu, ahol 800-an laknak, felük a városból költözött ki, ők a „gyüttmentek”, és persze vannak a helyiek. A közösségi beszélgetésekre jellemzően a „gyüttmenrtek” jöttek el – ők akarnak változást, és most azokon az ügyeken dolgozunk, amelyeket felvállalnak. Két, viszonylag egyszerű dologról van szó: az első, hogy a tavaszi és az őszi kerttakarítások, égetések nyomán a füst leszáll a falura. A másik, hogy a „gyüttmentek” szívesen vásárolnának helyi termékeket egy általuk létrehozott online hálózaton keresztül. Na, ott, a közösségi beszélgetésen jöttek rá, hogy ez nem működik – hiába van közöttük klassz informatikus, a termelők nem fognak megjelenni az online térben. Azt a javaslatot kapták a helyiektől, hogy menjenek el rendezvényekre, beszélgessenek egymással a buszmegállóban, az orvosi rendelőben – akkor majd létrejönnek a helyi termékeke beszerzéséhez szükséges kapcsolatok. Ezen a „gyüttmentek” többsége először meglepődött, az gondolták, hogy ők sosem fognak beszélgetni meg kérni, de azután rájöttek: nincs más megoldás – vázolt friss, az együttműködésen alapuló jó példákat Zalából előadása végén Szeder-Kummer Mária.


Így érdemes társadalmi vállalkozásba kezdeni

Sok nonprofit szervezetet látva azt vettem észre, hogy számosan közülük nem ahhoz igazítják a munkájukat, amit szeretnének, hanem a forrásaikhoz – vagyis a gombhoz alakítják a kabátot. Ez nem tetszett, és azon gondolkodtam, vannak-e más utak. Meghatározó élményem még, hogy jártam egy kávézóban, ahol megváltozott munkaképességűek dolgoznak, és azt gondoltam, mennyivel hatékonyabb módja ez a társadalmi integrációnak, mint a Blaha Lujza téren való szórólapozás. Nagyon megtetszett, hogy a társadalmi célokhoz bevételek társulnak, így a nonprofit szervezetek azokat a célokat érik el, amelyek számukra fontosak, nem pedig azokat, amelyek támogatóik számára – beszélt személyes motivációiról Faragó-Kovách Eszter.
Meg kell határoznunk, hogy mit jelent a társadalmi vállalkozás fogalma: elméleti szinten azt mondhatjuk, hogy előtérben van a társadalmi cél, de megjelenik a gazdasági fenntarthatóságra való törekvés. Vagyis a társadalmi vállalkozás profitra hajt, van vállalkozási bevétele, de a pénzügyi fenntarthatóságra törekszik, nem pedig a jövedelemszerzésre. A társadalmi vállalkozások tulajdonosi szerkezete is érdemben különbözik a versenyszféra cégeinek tulajdonosi szerkezetétől: egyenlőbben oszlik el a tagok részesedése és felelőssége – definiálta a társadalmi vállalkozások lényegét az előadó.
Nagyon fontos különbség a társadalmi vállalkozások terén térségünk és Nyugat-Európa között, hogy itt kevésbé vállalnak gazdasági kockázatot a szervezetek, ami részben a szemléletmódból, részben a forráshiányból adódik. Fontos különbség még, hogy térségünkben sokkal kevésbé jelenik meg a demokratikus működésmód, és hiányzik az autonómia magas foka Nyugat-Európához képest; itt a társadalmi vállalkozások jelentős mértékben függnek az államtól.

A Cselekvő közösségek című szekció Faragó-Kovách Eszter, a SIMPACT Nonprofit Kft. társadalmi vállalkozás szakértője előadásával folytatódott; ő a társadalmi vállalkozások súlyáról, szerepéről, lehetőségeiről és buktatóiról beszélt.
(Fotó: Dobrovszki Dániel)

Az Európai Bizottság tágabb definíciója szerint 2015-ben 3360 társadalmi vállalkozás volt Magyarországon; egy másik, szűkített definíció szerint 400 működik; ha az állami programokban regisztráltak számát tekintjük, akkor 1000 szervezet regisztrált, bár ebből csak 212-t találtak társadalmi vállalkozásnak – erősen a definíciótól függ tehát, hogy hány társadalmi vállalkozásról beszélhetünk, de a nagyságrend adott, ráadásul nagyon fiatal, mindössze 20 éves szektorról van szó. A Miskolci Egyetem 2017-es kutatása szerint a közép-magyarországi és észak-magyarországi régióban működik a legtöbb társadalmi vállalkozás, országos szinten pedig elmondható, hogy a szektor több mint fele kis, 1-10 munkavállalót foglalkoztató szervezetből áll. A társadalmi vállalkozások tevékenységi köre nagyon változatos: nem lehet azt mondani, hogy csak termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenének – adott képet a hazai léptékekről Faragó-Kovách Eszter. Pozitív hazai példaként említette a Nem Adom Fel Kávézót, a Pipacs Pékség Szociális Szövetkezetet, a HellóAnyu közösségi kávézót és az Ezeréves Gesztenyés Szociális Szövetkezetet.
Mik a legnagyobb buktatók, sikertényezők a társadalmi vállalkozások számára? – tette fel az alapkérdést a szakértő, majd rögtön válaszolt is. Az első, hogy az alapítók nem teszik bele a szükséges energiát a tervezésbe. A második, hogy hiányzik a megvalósításhoz szüksége csapat – sokan azt gondolják, hogy csak jó ötlet kell, szakértelem nem; ezzel szemben erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a társadalmi vállalkozó megtanulja, az adott termék és szolgáltatás valójában miről is szól. Nagyon sok nonprofit szervezet nem igazán törekszik az árbevételre, ragaszkodik megszokott működési módjához, és nagy nehézség számára kiismerni terméke piacát. Sokszor hiányoznak a prioritások: a rövid távú cél kerül előtérbe. A társadalmi vállalkozások gyakran nem fognak össze egymással, sokszor pedig egyszerűen nem piacképes a termékük. Jellemző, hogy nem keresnek jó gyakorlatokat vagy külföldi jó példákat – nagyon sok sikeres társadalmi vállalkozás külföldi modellt másol, érdemes körülnézni. Nem kezelik a belső konfliktusaikat – nagyon sok társadalmi vállalkozás megy csődbe azért, mert nem figyel arra, hogy a munkatársak és a vezetőség között milyen konfliktusok vannak. Kiesik egy kulcsember – sokszor azt tapasztaljuk, hogy nagyon vezető-fókuszú társadalmi vállalkozások működnek, és ha a vezető, a közösségi hajtóerő kiesik, a kezdeményezés elhal. Nagyon jellemző, hogy állami vagy egyéb pályázati forrásokra telepszenek a társadalmi vállalkozások, ráadásul nem készülnek fel a legnagyobb kockázatokra – sorolta a tipikus hibákat a szakértő.
Ha valaki most társadalmi vállalkozást szeretne indítani, azt javasolnám, először üljön le és gondolja át, mit is szeretne pontosan, majd azt, mivel is lehet pénzt keresni; válassza ki gondosan a célcsoportot, amivel foglalkozni szeretne, és szintén nagyon fontos, hogy a célcsoport és a vállalkozási ötlet összeegyeztethető legyen. Érdemes megnézni, milyen egyéb társadalmi vállalkozások vannak, hogy működnek, illetve fontos átgondolni, mi az, amiben eleve jók vagyunk – adott megfontolandó tanácsokat előadása végén Faragó-Kovách Eszter.


A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány az alulról jövő, társadalmi változásokra érzékenyen reagáló közösségi kezdeményezések támogatója. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy több különböző nézőpontból is megértsük Magyarország meghatározó társadalmi folyamatait – azokat is, amelyek nem tartoznak az érdeklődés homlokterébe. Ezért szerveztük a Megérteni Magyarországot című konferenciánkat. Új hitel gyógyíthatja a magyar beteget című írásunkat Csepeli György előadásáról itt olvashatja, Rácz Zsuzsa gondolatit pedig a „Ruandában is befolyásosabbak a nők, mint nálunk” című cikkből ismerheti meg. Jó dolog, vagy katasztrófa? – Magyarország és az automatizációcímmel pedig Kis Miklós előadásáról számoltunk be. A magyarok továbbadják a pesszimizmust címet viselő írásunkból pedig azt tudhatja meg, miként vélekednek rólunk, magyarokról évtizedek óta itt élő külföldiek. Az előadások, beszélgetések összefoglalóit folyamatosan közzé tesszük itt és az alapítvány facebook-oldalán.

A cikket a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány hozzájárulásával közöljük.
Címfotó: Christian Joudrey on Unsplash

COMMENTS

DISQUS: 0

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás