Belföldről támogatott civil szervezetek?

Belföldről támogatott civil szervezetek?

A Social & Business véleményblogja.

Most már huzamosabb ideje, hogy fókuszba kerültek a hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásával kapcsolatos szankciók. A politikai szándékokat nem is kívánják leplezni a kormánypártok. Jómagam nem szeretném megítélni a történeseket, azt azonban megállapíthatom, kétségbeejtő az a folyamat, amely relativizálni szeretné a hazai civil szférát és munkáját.

Tudomásul kell venni, jelenleg bárki vagy bárkik alapíthatnak nonprofit szervezetet, természetesen a mindenkori polgári jogi és büntetőjogi feltételeknek megfelelően. Ezt fontos leszögeznünk, mielőtt tovább mennénk. Tehát a hazai nonprofit szférában is megtalálhatók jogkövetők és nem jogkövetők, ahogyan a társadalmi működés minden egyes területén. Annak idején, amikor kötelező katonai szolgálatomat töltöttem, tapasztaltam meg, hogy bent is minden ugyanúgy működött, mint kint. Voltak nyertesek és vesztesek, voltak közösségi, pozitív, ha úgy tetszik, altruista személyek, és voltak alakoskodók, piócák, helyezkedők. A magyar társadalom elég sok szocializációs sokkot kapott a XX. században.

A jelenlegi hisztéria azonban egyre mindenképpen jó, és valószínűleg ez a tematizálás kezdeményezők szándékaival ellentétes. Mégpedig, hogy az emberek elkezdtek beszélni a civilekről. A rendszerváltás után és azóta is sok rendkívül értékes civil szervezet alakult meg és végezte, végzi tevékenységét a közjóért, elesettekért, hátrányos helyzetűekért, vagy akár csak a saját mikroközösségükért. A hisztéria pedig el fog múlni, mert minden elmúlik. Tematizálók jönnek, majd mennek.

A kérdés elsősorban az, ebből a helyzetből mit tud kivenni magának egy-egy nonprofit szervezet. A hétköznapi túlélésért folytatott harcban, a támogatások politikai kontraszelektív hálójában, a kvázi megbélyegzés lelki nyomásával képes-e arra, hogy kontúrt húzzon eddig tevékenységében vagy nem.
Képes-e arra, hogy átgondolja eddig helyzetét, pénzügyi erőforrásainak kitettségét, szolgáltatásainak, működésének újragondolását vagy nem?

A piaci bevételek növelése mára elengedhetetlenné vált. Nincs más út. A működési források előteremtése az elmúlt 25 évhez képest mára életbevágó lett.
Mindehhez pedig új stratégiákra, új, a vállalkozások számára is érthető és értékelhető kommunikációra, piaci gondolkodású termék- és szolgáltatásfejlesztésre van szükség.

És ne feledjük: az országban most éppen beszédtéma lett a civil szféra. Érdemes lenne meglovagolni.

Photo by Nick Grappone on Unsplash

A negyedik fal
A negyedik fal egy képzeletbeli, láthatatlan fal, mely a színházban elválasztja a nézőket a színpad külön világától. Egy színész a színpadon akkor „töri át” a negyedik falat, mikor játékában, mint a darab szereplője, valamilyen formában a nézőközönség tudtára adja, hogy tisztában van vele, hogy azok figyelik őt.
A darab szereplője kibeszél, a nézőnek, magyaráz, értelmez.

 

COMMENTS

Sütiket használunk. Kérjük, fogadd el! Köszönjük! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás