Lakatos Zsuzsa adótanácsadó egyik 2014-es cikkében foglalta össze a téma legfontosabb szempontjait.
Cikkünkben a vele készült rádiós beszélgetést is meghallgathatja.
1. Mit takar az a fogalom, hogy társadalmi vállalkozás?
A társadalmi vállalkozás amellett, hogy termékeket értékesít vagy szolgáltatásokat nyújt, arra is törekszik, hogy a működésével valamely társadalmi problémára is megoldást tudjon nyújtani. Alapvetően az üzleti szektorban működnek ezek a vállalkozások, de küldetésük és fő üzleti céljaik között megtalálhatóak például a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a foglalkoztatás bővítése vagy a szociális ellátások minőségének javítása.
2. Miért fontos, hogy tisztában legyünk a társadalmi vállalkozás mibenlétével?
Azt tapasztalom, hogy sokan nemcsak azért szeretnének vállalkozást indítani, hogy a megélhetésüket biztosítsák, és anyagi függetlenségre tegyenek szert, hanem szeretnének a közjó érdekében is tenni valamit, szeretnének részt vállalni egy élhetőbb környezetet kialakításában. A társadalmi vállalkozások (angolul social enterpreneurship, SE) külföldön már nagyobb ismertségre tettek szert, míg hazánkban az elmúlt egy-két évben kezdett elterjedni ennek a kifejezésnek a használata. Egyre több támogatási és pályázati lehetőség nyílik meg a társadalmi vállalkozások előtt, ezért hasznos lehet, ha tudjuk, miről is van szó.
3. Mennyiben különbözik ez a vállalkozási forma a nonprofit szervezetektől?
A nonprofit szervezetek (például alapítványok, egyesület, stb.) alapvetően nonprofit formában működnek, azaz céljuk nem a vállalkozói profit szerzése, hanem a befolyó bevételeiknek valamilyen társadalmi probléma megoldására fordítása. Fő bevételeik az adományok és a pályázatok útján elnyert támogatások, melyekért igen komoly tevékenységet kell folytatniuk. Gondoljunk csak arra, hogy év elején mennyit hallhatunk arról, hogy mely szervezethez juttassuk el a személyi jövedelemadónk 1%-át. Hazánkban az adományozásnak és a támogatásoknak még mindig nincs igazán kultúrája, és sokan nem bíznak például abban, hogy a juttatott összegek a megfelelő helyekre kerülnek, azokhoz az emberekhez, akik valóban rászorulnak. Egy társadalmi vállalkozás felvállaltan a profit szerzésre kerül megalapításra, viszont a tevékenysége eredményeként fel tud mutatni valamilyen terméket vagy szolgáltatást, ami vagy közvetlenül szolgálja valamilyen társadalmi probléma megoldását, vagy pedig olyan erőforrásokat használ fel, amelyek igénybevétele is értéket biztosít a társadalom számára. Például gondolhatunk itt megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vagy valamilyen újrahasznosítási folyamatra.
4. Ki alapíthat társadalmi vállalkozást?
Társadalmi vállalkozást indíthatnak például az előbb említett civil vagy nonprofit szervezetek, hogy a vállalkozási tevékenységüket elkülöníthessék a nonprofit tevékenységüktől, és ezáltal megjelenhessenek az üzleti szférában valamilyen termékkel vagy szolgáltatással, aminek a profitját tovább forgathatják céljaik elérése érdekében. Ezáltal javulhat a társadalmi megítélésük, szélesebb körű ismertségre tehetnek szert, nagyobb bevételt és nagyobb rugalmasságot érhetnek el, hiszen több lábon fognak állni. A civil szervezeteken kívül pedig gyakorlatilag bárki alapíthat társadalmi vállalkozást.
5. Milyen lépéseket érdemes megtennünk?
Azt javaslom, hogy gondoljuk át, hogy a tervezett vagy a már működő vállalkozásunk milyen értékeket teremt, amely hozzájárul valamilyen társadalmi probléma megoldásához, tehát a gyakorlatban feltehetjük a kérdést: „Mivel teszi jobbá a termékünk vagy a szolgáltatásunk a világot?”. Gondolkodjunk el ezen és írjuk le, ez lehet a mi küldetésünk a jövőben. Következő lépésként vizsgáljuk meg, milyen folyamatokon keresztül állítjuk elő a termékünket és a szolgáltatásunkat, hol lehetnek (vagy esetleg már vannak is) olyan környezet- vagy társadalom építő-javító elemek, amiket be tudunk építeni a működésünkbe. Készítsünk el egy üzleti modellt, dolgozzuk ki a pénzszerzés módját, és állítsuk össze lépésről lépésre a teendőket.
6. Milyen értékteremtési lehetőségekre gondolhatunk?
Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
– Meg akarjuk valamivel változtatni a világot?
– Javítani akarunk az általános életminőségen?
– Helyre szeretnénk valamit hozni, ami most rossz?
– Szeretnénk megőrizni, megtartani valamit, ami jól működik?
Ha ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, máris tudni fogjuk, hogy érdemes-e komolyabban foglalkoznunk a társadalmi vállalkozás gondolatával, és azzal, hogy milyen szerepet tudunk vállalni a magunk életének jobbítása mellett mások életének, helyzetének javításában.
7. Ha üzleti tervet kérnek tőlünk, milyen tippeket tudnál adni, hogyan épüljön fel?
Először is találjunk egy figyelemfelkeltő, hatásos nevet a vállalkozásunknak. Fogalmazzuk meg egyértelműen azt a társadalmi problémát vagy problémákat, amelyekre megoldást szeretnék nyújtani. Következő lépésként mutassuk be röviden az üzleti modellt, azt, hogyan fog működni a vállalkozásunk. Keltsük fel az Olvasóink lelkesedését is azzal, hogy röviden leírjuk, a termékünk vagy szolgáltatásunk mögötti csodát, az esszenciát, ami a cél megvalósítását fogja segíteni. Részletezzük, milyen marketing eszközöket és értékesítési csatornákat alkalmazunk majd, és ismertessük röviden a konkurenciát és a hozzájuk képest tervezetten elfoglalt helyünket. Mutassuk be a menedzsmentet, a vezetők kompetenciáját, szakmai múltját és tapasztalatait. Vázoljuk fel a pénzügyi sarokszámokat, előrejelzéseket, majd végül foglaljuk össze a jelenlegi helyzetet, az eddig elért eredményeket, a célokat és a hozzájuk tartozó határidőket.
8. Tudsz néhány példát mondani nekünk társadalmi vállalkozásokra?
A Kék Madár Alapítvány által működtetett Ízlelő Családbarát étterem talán az egyik legismertebb társadalmi vállalkozás Magyarországon. A 2007-ben alapított vállalkozás célja a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Ezt sikerült is megvalósítaniuk, a Veszprémben működtetett étteremben mozgásukban, hallásukban és értelmükben akadályozott munkatársak dolgoznak, és az étterem nagy hírnévnek örvend. További példaként említeném még a Réthy Fashion-t, amely használt, illetve már kidobásra szánt farmeranyagokból állít elő egyedi tervezésű, divatos ruházati termékeket. A gyártáshoz, a szabáshoz és varráshoz szociális foglalkoztatásban alkalmaz kollégákat. Szintén híres a Plastenka manufaktúra, amely egyedi tervezésű, kézzel készített táskákat gyárt. A laptoptartók, futárzsákok, pénztárcák és övtáskák a környező szórakozóhelyekről származó hulladék nejlonból, vagyis újrahasznosított alapanyagokból kerülnek megálmodásra és elkészítésre.
A rádiós beszélgetés itt hallgatható meg:
Forrás: Lakatos Zsuzsa adótanácsadó
COMMENTS